| Lakberendezés |
Hogyan befolyásolja a fény a falak színét és a hőérzetünket?
Poli-Farbe |
2021.09.04. 09:09 |
Előfordult már, hogy festés után visszarendeztük a helyiséget, és a gondosan kiválasztott, csodás falszín mégsem úgy mutatott, mint ahogyan azt elterveztük? Valószínűleg nem számoltunk a fényviszonyokkal... Nem elég ugyanis a fény befolyásoló hatásáról annyit tudnunk, hogy sötétebb helyiségekbe világosabb árnyalatot, világosabba pedig sötétebbet is választhatunk. Az összhatást nagymértékben befolyásolja, hogy milyen természetes fények szűrődnek be az ablakon át, hogy milyen lámpákkal világítjuk meg a szobát, de még a berendezési tárgyak színe is számít. Kalkuláljunk velük a festés előtt!
Tájolás
Az északi fekvésű helyiségekben kevés és hűvös a természetes fény. Ha szeretnénk melegíteni a hangulaton, ne a logikusnak tűnő intenzív meleg színekkel – például barackos és erős narancssárga árnyalatokkal – fessük a falakat, mert az itteni fény torzító hatásától szürkésnek hat majd. Inkább a halvány sárgás és rózsaszínes árnyalatokat részesítsük előnyben, ezek melegítenek a legszebben. Ha tágas helyiségről van szó, a lila és a sötétebb barna is jó döntés.
A keletre néző szobákat reggel sok kékes árnyalatú napfény éri, aminek hatására a meleg színek beszürkülnek, ugyanakkor a kékes, zöldes árnyalatok szinte életre kelnek a korai órák fényáradatában. Azzal viszont számoljunk, hogy délutánra jelentősen csökken a fény mennyisége, minden sötétebbnek hat. Okos trükk, ha sötét bútorokkal, szőnyeggel, függönnyel rendezkedünk be: a kontraszttól világosabbnak fog tűnni a fal és így a helyiség is.
A nyugati fekvésű szobákban reggel a fény hidegebb és kevesebb, délután bőségesebb és sárgás-narancsos árnyalatú. Vagyis a hideg zöld és kék árnyalataink beszürkülnek, a vörösesek élénkebbnek fognak látszani. Egy sok sárgát tartalmazó zöld szín jó választás lehet, mert a nyugati fénytől a zöld tartalma lecsökken, viszont a sárgától nem szürkül be.
A déli fekvésű helyiségekkel a legkönnyebb a dolgunk: az ablakokon egyenletes természetes fény árad be, amely nem módosítja a hideg és a meleg színeket.
Világítás
Mielőtt letennénk a voksunkat egy szín mellett, a mesterséges fény, azaz a megvilágítások színhőmérsékletét is ismernünk kell. A gyártók minden esetben feltüntetik az izzó, LED, neoncső dobozán a kelvinben megadott fokot.
Alacsony színhőmérsékletűek (2700–3400 K) a melegfehér fényforrások, melyek a naplemente fényeihez hasonlók. A fal színe is sárgább-narancsosabb színűnek tűnik, ha felkapcsoljuk a lámpát. A narancs, vörös és sárga színek felizzanak, a hideg színek, kékes, zöldes árnyalatok elvesztik élénkségüket.
Közepes színhőmérsékletűek (3500–4900 K) a középfehér izzók. Ezek hasonlítanak leginkább a természetes déli napsütésre, és változtatják meg legkevésbé a fal eredeti színét.
Magas színhőmérsékletűek (5000 K felett) a hideg, kékes színű fényforrások. Természetes fénynél a ködös, párás, borult időszakban látunk hasonlót. Ilyen izzók mellett a kékek és zöldek ragyognak szépen, a narancsok és sárgák viszont barnás, sárgászöld színűnek hathatnak.
Berendezés
A bútoraink, szőnyegeink, sötétítőfüggönyeink is megtréfálhatnak bennünket. Ha a helyiségbe sok sötét árnyalatú tárgy kerül, az sötétíti az összhatást. Ez ellenkezőleg is igaz: optikailag világosíthatunk a szobán világosabb bútorokkal, kiegészítőkkel.
Hideg vagy meleg led?
A LED-ek jóval energiatakarékosabbak a hagyományos izzóknál. Bár az áruk borsosabb, de az élettartamuk is évekkel hosszabb, így gazdaságos a befektetés. Aszerint válasszunk a fények közül, hogy mire szeretnénk az adott helyiséget használni. Munkához, főzéshez, tanuláshoz hideg fények ajánlottak, mert segítik a koncentrációt, és élénkítenek. Pihenéshez javasolt a meleg vagy középmeleg színtartomány, mert nyugtató hatású. Ha napszaktól függően váltogatnánk a hangulatot, vásároljunk okosizzókat! Távirányító segítségével állíthatjuk be a fényerejüket, a színhőmérsékletüket vagy akár a színüket is.
Fotó: shutterstock